Kinek szól a BMM módszer?

A csoportomban járó értelmileg akadályozott gyermekek boldogok, vidámak és kiegyensúlyozottak! Felfedeznek, kísérleteznek, próbálkoznak, ez által tanulnak!

A „kötelezően előírt tananyag” az irányt mutató nálunk is, csak a tudáshoz vezető út MÁS!

Sokszor elgondolkodtam, ha sérülteknél ennyire jól működik a módszerem, miért ne működhetne ép értelmű gyermekeknél is.
A kipróbálása folyamatban van bölcsődékben, óvodákban, általános iskolában, ... illetve intézménybe nem járó, otthon tanuló gyermekek körében is. Vallom, a pedagógusnak nem az a dolga, hogy a gyermeknek megtanítsa az előírt „tananyagot”! Csupán a lehetőségeket kell / kellene biztosítania, hogy a gyermek meg -   tudja -  tanulni a tananyagot. 

A BMM és a Montessori pedagógiai kapcsolata

Világviszonylatban megfigyelve a Montessori pedagógia soha nem volt tömegpedagógia, és várhatóan nem is lesz az! Ennek oka szerintem, hogy filozófiája nagyon sajátos. Jó dolog, és szükség is van rá, hogy a reformpedagógia eszméit hirdessük, és tovább vigyük. De nem átgondolás nélkül, vakon lemásolva azokat.

Minden kornak speciális pedagógiára van szüksége, minden pedagógusnak meg kell találnia a saját, egyéni útját. Montessori elméletének azokat az elemeit építettem be a munkámba, amelyek az én pedagógiai elképzeléseimbe, személyiségembe beillesztethetőek, számomra megvalósíthatóak. Én is büszkén hirdetem: "módszerem az eszközöm", mely Mária Montessori pedagógiájára épül. Innen az elnevezés is!

BMM = Béres Mária Montessori nyomán kidolgozott módszere

A „Segíts nekem, hogy önmagam csinálhassam”, tulajdonképpen egy gyermeki kérés, melynek a megvalósítása hatalmas kihívásnak tűnt számomra. Megszokni, hogy nem beleszólni abba, ahogyan a gyermek dolgozik! Tisztelve a gyermeket, ma már így fogalmazok: „Segítek neked, hogy egyedül csináld!”

Csoportomban egy új eszköz megismerése nem a felnőtti „bemutatással” kezdődik. A gyermek válassza ki, amivel foglalatoskodni szeretne, és én ezt maximálisan tiszteletben tartom. Hogy miért is? A gyermek imád felfedezni, kísérletezgetni, próbálkozni, és közel sem biztos, hogy az eszköz megismerésekor már szüksége van a pedagógiai utasításokra! Amikor már sok mindent megtudott az eszközről, tapasztalatokat gyűjtött, kipróbálta, játszott vele, úgy gondolom, utána várható el csak az, hogy megfigyelje a pedagógusi bemutatást, és esetleg a háromlépcsős leckével történő fogalomelsajátítást. Hiszem, hogy a gyermeki kompetenciák fejlődésének ez az egyik útja.