Miben más a BMM,
mint a hagyományos pedagógia?

Miben más a BMM? Tudom, talán ez a kérdés foglalkoztatja leginkább az olvasót! Miben más ez a módszer, mint a hagyományos pedagógia? Egy gondolatnyit először arról, miben azonos!
Ugyan azokat a tanulási tartalmakat kell megismertetnem nekem is tanítványaimmal, mint bármely gyógypedagógusnak. A HP-ban leírtakat alapul véve kell megszerveznem a mindennapjaimat. CSAK a gyermeki ismeretszerzés útja más! Azonos életkorú gyermekekkel dolgozom, akik különböző fejlettségi szinten állnak, és fejlődésük bizonyos szakaszában egy – egy területre különösen fogékonyak, akár az ép társaik! A gyermekeket állandóan figyelem, megfigyelem, és így folyamatosan tudom a pedagógiai folyamatot a gyermekek spontán aktivitására építeni.
Ennek a „HOGYAN”-ja a módszerem, a BMM lényege.

 

Miben is más?

  • 1. Rendezett, átlátható környezet
  • 2. Nyitott, könnyen megközelíthető polcrendszer
  • 3. Szükség szerinti strukturált környezet
  • 4. Szabad eszközválasztás
  • 5. Kártyás megsegítés eszközválasztáshoz
  • 6. Kötetlenség, a folyamatosság és a felfedezés lehetőségének biztosítása
  • 7. Tapasztalatszerzésre épülő tanulás
  • 8. Módszertani kultúra megváltozása
  • 9. Különböző kompetenciák egyéni fejlesztése
  • 10. A gyakorlat és az elmélet egységének az elve.
  • 11. A tankönyvek sajátos használata
  • 12. A csendjáték szükség szerinti alkalmazása
  • 13. A teljesítmény és fejlődés „mérése másként”

1. Rendezett, átlátható környezet

Lehetőségekhez képest legyen az osztályterem tágas és világos. Jó, ha parkettás, így a gyermeknek sem okoz gondot annak tisztán tartása. A parkettán egy színű, vagy minimális mintázatú szőnyeg legyen, melyet bár mikor könnyen fel lehet venni, vagy elmozgatni eredeti helyéről. (Nem előnyös a padlószőnyeg!) Az asztalok 2-4 fős „gyermek kiscsoporthoz” vannak összeforgatva, amelyeket szintén bár mikor mozgathatóak. A fal színe kellemes, nyugtató.

2. Nyitott, könnyen megközelíthető polcrendszer

A BMM módszerhez készített, és a Montessori eszközök nyitott polcokon, tevékenységi területenként vannak elhelyezve, amihez a gyermekek bármikor hozzáférnek. Ezek a területek a következők:
1. Mindennapi élet
2. Érzékelés
3. Matematika
4. Anyanyelv, olvasás-írás
5. Környezetismeret

3. Szükség szerinti strukturált környezet

Ha autisták is vannak a csoportban, akkor a környezet strukturálásával az Ők kis életüket elfogadhatóbbá kell tenni! Ez elengedhetetlenül szükséges. Az autista tanuló NEM FOG „beszokni” addig, amíg a számára a megfelelő környezet nincs biztosítva. Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb felnőtti beavatkozásra van szükség.

4. Szabad eszközválasztás

A polcokon elhelyezett eszközökből szabadon, belső motivációjuktól indíttatva, saját érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a gyermekek. Az eszköz nem a pedagógus eszköze, nem ő használja, hanem a gyermek dolgozik vele. Kísérletez, felfedez, s így válik az fejlesztőeszközzé. Minden eszköz tartalmazza a kontrollt, tehát ha a gyermek manipulál vele, maga veszi észre a hibákat. A saját készítésű eszközök önellenőrzési jellel vannak ellátva és így önmagát tudja a gyermek korrigálni. Mindegyik eszköz egy-egy probléma elé állítja a gyermeket, amit neki meg kell oldania. Így egyidejűleg készteti cselekvésre, és a gondolkodását is fejleszti.

5. Kártyás megsegítés eszközválasztáshoz

Sérült gyermekek esetében előfordulhat, hogy a sok felkínált eszköz közül még sem könnyű választani. Ha a választás nem megy, akkor van lehetőségük az eszközök fotói közül először kiválasztani, mivel is szeretnének dolgozni/játszani. Ha szükséges, a képek nézegetése közben lehet támogatni a választást! Végül a kiválasztott képek egy kis táblán kerülnek elhelyezésre, ami útmutatót ad a délelőtti tevékenységhez. Viszont azt kötelező meg is csinálnia!

6. Kötetlenség, a folyamatosság és a felfedezés lehetőségének biztosítása

Nincs 45 perces óra, a gyermekek szabadon mozognak a teremben. Biztosítva vannak a fejlődésükhöz a feltételek. Szükséges segíteni, támogatni a felfedezéseiket, viszont csak a legszükségesebb esetben szabad beavatkozni. A szabad mozgás által a tanulás közben is folyamatosan kielégül a mozgásigényük, ez által hosszabb időn keresztül tudnak figyelni, dolgozni. Bármikor kimehetnek az udvarra sétálni, levegőzni, beszélgetni akár egyedül, akár párosan. A tízóraizás folyamatos, mindenki akkor eszik 8 és 10 óra közt, amikor megéhezik.

7. Tapasztalatszerzésre épülő tanulás

Mozgásos, kinesztetikus szinten szereznek tapasztalatot a világról úgy, hogy mellette nincs pedagógusi magyarázat. A gyermek szabad fejlődése van előtérben, a pedagógus visszafogottan van a háttérben. A fogalmak elsajátítása a Montessori féle háromlépcsős leckével történik, amit a gyermekek egyéni sajátosságaihoz igazodva átdolgozásra került. A különböző fejlettségi fokon álló tanítványoknál megvalósulhat a tanítva tanulni - hosszú, pedagógiai múltra visszatekintő elv. Az ilyen tanulási folyamatban a tevékenységünk akkor lesz a legeredményesebb, ha korszerű, a mai viszonyokhoz a legoptimálisabban igazodó eszköztárral dolgozunk, és meg tudjuk újítani módszertani kultúránkat.

8. Módszertani kultúra megváltozása

Nem a pedagógus a központi szereplő, nem Ő közvetíti a megtanítandó tananyagot a gyermeknek. „Csupán” biztosítja az eszközkészlettel a lehetőséget a gyermeki tevékenykedéshez. A felnőtt részéről legfontosabb feladat a gyermeki munka megfigyelése, és a szükség szerinti segítségnyújtás. Sajnálatos módon a közhiedelemben (még szakmán belül is) él téves képzet a szabad tanulást, - illetve az alternatív pedagógiákat illetően. Félelem attól, hogy amit nem lehet pontosan kategorizálni, ellenőrzés alatt tartani, szó szerint feleltetéssel számon kérni, … és még le is osztályozni, az nem épül be kézzel fogható tudásként a gyermek személyiségébe. Ezek olyan buktatók, amelyek távol állnak a gyermekközpontú pedagógiától. A kötelező haladási ütem helyett a gyermekek saját fejlődési üteme a meghatározó. Nincs frontális osztálymunka, egyöntetű haladás, év végére elért általános követelményszint. Szakmánk felelőssége a módszertani gazdagodás, megújulás. Az eddig alkalmazott tanulásszervezési formák nem tudnak alkalmazkodni a növekvő diverzitáshoz. Az eddig alkalmazott keretek nem teszik lehetővé a tanulók individualizált fejlesztését.

9. Különböző kompetenciák egyéni fejlesztése

Az iskolákban, azok szervezeti rendje szerint egy osztályban azonos életkorú, de különböző képességekkel rendelkező gyermekek tanulnak. A tananyag elsajátítása, a követelményeknek való megfelelés mindenkire egyformán vonatkozik. Ugyan az a könyv, munkafüzet, feladatlap van mindegyiküknek egy osztályközösségen belül, viszont képességeik, adottságaik, személyiségjegyeik eltérőek. A tanulás során is mindenki egyéni utat jár be. A kompetenciáik is eltérő ütemben fejlődnek. A gyermekközpontú pedagógia lényege, hogy a gyermeket mindig a saját képességének, fejlettségének, egyéni sajátosságainak megfelelő módon, és tempóban kell nevelni, „fejleszteni”!

10. A tankönyvek sajátos használata

A tankönyvek közül nem minden esetben van arra szükség, hogy mindenkinek ugyanaz a könyve legyen. A könyvek képeit felhasználva készültek az eszközök, rádolgozva parafára, stb. Amíg a gyakorlatban nem szereznek ismeretet különböző dolgokról, nem fedeznek fel, nem kísérleteznek, nem próbálgatnak, addig képtelenek önállóan a tankönyvekben, munkalapokon megfogalmazott feladatok teljesítésére. Pl. különböző vastagságú, udvaron, erdőben összeszedett fa gallyakkal játsszon, építsen, tanulja meg tapasztalat után, melyik a vastag, melyik a vékony! Utána jöhet a tankönyvben a színezés! Színezd ki kékre a vastag, pirosra a vékony ceruzát, stb.

11. A gyakorlat és az elmélet egységének az elve.

Egyformán fontosak a tanulási folyamatban az elméleti és a gyakorlati ismeretek. Ezeknek a sorrendje tartalmakként változhat. Viszont minden elméleti ismeretet alá kell támasztani gyakorlattal, és a gyakorlatban megszerzetteknek biztosítani kell az elméleti hátteret. A BMM módszer a legtöbb témakörben a gyakorlatot preferálja. A gyakorlati ismeretek elsajátítása után a kártyás / fotós megoldással következik az elméleti megszilárdítás.

12. A csendjáték szükség szerinti alkalmazása

A jól működő, alkalmazható csendjáték fontos. Van azonban, mikor szükségességét veszti, viszont fel kell ismerni, amikor szükségessé válik. Fontos a csend pozitív átélése a gyermek életében. Ez többféle képen működhet. például...

13. A teljesítmény és fejlődés „mérése másként”

A mérésnek országos, vagy egyéb trendek szempontjából van relevanciája. Értelmileg akadályozott gyermek esetében is fontos? Mihez képest mérjek? Miért mérjek? Hogyan? Mikor? Kivel? Mit? A BMM módszerrel működő osztályban a tanítványok fejlődésének objektív értékeléséhez fotó / videó dokumentációs eljárást alkalmazunk, mely alapján nyomon lehet követni a tanulók fejlődését.

"Az emberek mindig a körülményeiket teszik felelőssé sorsuk alakulásáért.
Én nem hiszek a körülmények hatalmában.
Hiszem viszont, hogy ebben a világban csak azok boldogulnak,
akik megkeresik a megfelelő körülményeket, és ha nem találják, megteremtik azokat."


(George Bernard SHAW)